Az előző beszámoló a lakatos műhelyben tett látogatással és az elkészült acélkeretekkel záródott. A munka nem sokkal ez után, már annak a hétnek vasárnapján folytatódott. A lakatos mesterek elhozták a kereteket, saját maguk állították a helyükre és szabták megfelelő méretűre az acél távtartókat. Elmondásuk szerint annyira megtetszett nekik az elkészült szerkezet, hogy ragaszkodtak hozzá, hogy ők is rész vehessenek a helyszíni munkában.

A beton 4 hetes kötési idejét követően, a nyár utolsó hetén tértünk vissza a Gyermekotthonba, hogy kizsaluzzuk az új góré vasbeton szerkezetét. A helyi gazdák már nagyon várták a csapatot, mert elmondásuk szerint, ha mi jövünk, akkor az eső is megérkezik. Most se volt ez másképp …

A 9 fős csapatunkat az otthon lakói, mint állandó segítőink egészítették ki, így most is több munkára tudtunk vállalkozni. Az egy hetes táborszakasz alatt a kizsaluzás mellett a későbbi lécezés anyagválogatását és a pajta padláshídjának felújítását is feladatként tűztük ki. Mivel a munkák egy része fedett helyen is elvégezhető volt, a hét eleji rossz idő ellenére is jól tudtunk haladni.

Az első napon három kisebb csoportot alkottunk, így párhuzamosan tudtunk dolgozni az egyes munkarészeken. Természetesen néha váltottuk egymást – hogy mindenkinek legyen lehetősége minden munkafolyamatot kipróbálni – és ha kellett az egyes csapatok össze is dolgoztak a nagyobb létszámot kívánó feladatrészeknél.

1. A góré kizsaluzását fentről lefelé haladva végeztük úgy, hogy a belső részek zsaluja még fent maradjon a szerkezeten. A sorrendnek köszönhetően nem csak munkavédelmileg tudtunk biztonságosan dolgozni, hanem a beton felületeit is meg tudtuk védeni a sérülésektől. Bár az otthon lakói nem jöhettek a bontás közelébe, a legfontosabb munkát mégis ők végezték. A lebontott zsalu és dúcelemeket, illetve a visszanyert facsavarokat méret szerint válogatták és rendezték külön rakatokba. Segítségükkel az anyagok nagy részét minden évben újra tudjuk használni, jelentősen csökkentve ezzel az építkezések költségeit.

2. Korábban már beszámoltam róla, hogy az idei POSZT fesztivál pécsi pavilonját lécekből tervezte az Építész Szakkollégium, hogy a rendezvény után feleslegessé váló pavilon anyagából elkészíthessük majd a góré lécezését Perbálon. Egy csapat ezeket a léceket válogatta át, gyalultatta, festette lenolajjal és rakta átszellőző rakatba. Ennél a munkarésznél is nagy segítségünkre voltak az otthon lakói.

3. Bár apró fejlesztési feladatot jelentett a pajta padlásrészeit összekötő, 5 m fesztávolságú fahíd felújítása és áthelyezése, jelentősen megkönnyítette a gazdasági munkák elvégzését. A híd áthelyezésével a túlsó oldali ajtó is újra használhatóvá vált, így nem kell tolatva behordani a takarmányt, hanem át lehet hajtani traktorral a pajtán. A híd megerősítésével pedig kényelmesen elérhető mindkét padlásrész, anélkül, hogy fel-le kellene mászni a létrán. A híd hajdani szekrénypolcokból készült, kis teherbírású járófelületét fa deszkázatra cseréltük, amik a góré megtisztított falzsaluzatából kerültek ki, így a feleslegessé vált faanyag is hasznos helyre került.

Az augusztus végi ünnepek miatt kialakult torlódás is megszűnt a tűzi horganyzást végző műhelyben, így idő közben megérkeztek azok az acél keretek, amiknek segítségével a szerkezethez rögzíthetők a falak lécei. A tábort a szétválogatott építőanyagok betárolásával és az építkezés környezetének takarításával zártuk, majd megkezdtük a felkészülést az ‘őszköszöntő’ lécezésre.

< előző tábor          – kezdő oldal –         következő tábor >

Az első tábor esőnapjainak pótlására és a második tábor előkészítésére egy maroknyi csapattal Perbálon maradtunk és az alsó koszorúgerenda vasszerelését követően meg is betonoztuk azt.

Salem tanár úr által, külön a mi számunkra összeállított recept alapján készítettük a betont, amivel nagyon jól lehetett dolgozni, a sűrű vasalás ellenére is jól be tudtuk önteni a zsaluba. A Betonpartner Magyarország Kft-től kapott cementet, sóder keveréket, és betonadalékot, illetve a szükséges vízmennyiséget külön-külön kannákban mértük, az egyes keverések előtt a Szövetség’39-től kapott mérlegeken. Bár a helyiek nagyon furcsán néztek ránk – meg is lett a hírünk – sokkal jobb lett így a beton, mint az előző táborokban, ahol lapáttal mértük a keverést. Ráadásul még csak nem is lassította a munkát.

A folytatást a friss beton utókezelése jelentette, amivel párhuzamosan a födémzsalu építésébe és a falvasalás szerelésébe kezdtünk. Miután a födémzsalu deszkáit méretre szabtuk, a korábban már elkészített falzsaluk beemelése következett. Először a belső oldali táblák kerültek a helyükre, majd a födémzsalu deszkáit rögzítettük végleges helyükön. Az idő közben elkészült falvasakat ezt követően engedtük le fentről a gerenda kitüskézett részeire.

Augusztus 22-én kezdődött a második tábor, melynek célja a falak és a födém elkészítése volt. Miután a falzsaluk rövid oldalai is a helyükre kerültek, kezdetét vette a betonozás. A munkát szakaszolva készítettük, 3 deszka magasság megöntése után a csapat mindig egy következő falhoz ment. Az egyes falak betonozási szünetében egy másik csapat az előkészített hevedereket és az ideiglenesen kiszedett zsaludeszkákat szerelte fel a helyükre. Mivel a táborba csak kevesen tudtak jönni, így a födémet 4 napos hosszabbítással tudtuk befejezni.

A födém vasszerelését már nem előregyártva, hanem a helyén készítettük, így jól hozzáfért mindenki és gyorsan haladtunk a kötözéssel is. A kirekesztő polisztirol csíkok rögzítésével párhuzamosan felkerültek a födém oldalzsalui is és készen állt minden az utolsó, egyben legnagyobb betonozásra. A táborozók maroknyi csapata a Kettes Építész Műterem munkatársaitól kapott segítséget és velük kiegészülve kezdte a több, mint 1 m3 beton megkeverését, 3 m magasba emelését és bedolgozását. A munkát végül kis túlórával, de rendben sikerült befejezni.

A tábor hetei alatt került sor a búza aratására, amit hosszú évek után idén először vetettek újra az otthon vezetői. A betakarításban, ami a traktorral való behordás, majd az utánfutóról való lelapátolást jelentette, az otthon lakói segítettek a gondnok úrnak. A hatalmas élményt jelentő munkáról még sokáig hallhattunk a lakóktól a következő hetekben. Reméljük a kukorica szedése is hasonlóan vidám lesz majd!

< előző tábor          – kezdő oldal –         következő tábor >