Tanszéki terv 1. – 2015
– Tanszéki terv 1. 2014 – a tavalyi félév hallgatói munkáinak gyűjtőoldala –
– a pontosított félévmenet, 2015 (március 28.) –
– csapatbeosztás –
– a második feladat értékelése –
harmadik feladat:
- harmadik – feladatkiírás;
- Bevk-Perović menet – harmadik inspiráció
A harmadik feladat első része – az elmondottak szerint – három részből áll: egy problématérképből (fontos ennek egyszerű, informatív megjelenítése!), egy javaslatcsomagból: azaz lehetséges funkciógyűjtésből (felsorolás, előképek, minták gyűjtése, képes bemutatása), és egy “szabályozási terv”, vagy inkább viselkedési kódex: melyik területen mi a prioritás, mi az adott térrész mottója, mi az ott javasolt/elfogadható/ajánlott viselkedési mód, megfogalmazhatóak-e általánosságban és az egyes részterületekre nézvést olyan irányelvek, amik a hely- és funkcióválasztás, a későbbi közös muka szempontjából iránymutatást adhatnak?
A három feladatrész közös munka, de a feldolgozás praktikusan a csapatok 3 tagjára szétosztva is elkészíthető. Egyszerű, tiszta lapokra számítunk, ezeket a falra kitesszük és közösen átbeszéljük (nem prezentáció), aminek alapján elindulnak a tervezési munkák!
második feladat:
– a második feladat modelljei –
- A K. épület alaprajzai (pdf);
- a 2. emelet alaprajza, dwg (zip); – a magassági adatok méréssel pótlandók!
- a 2. emelet alaprajza (jpg);
- büfé alaprajz (és fotók)
- a K. épület (aula) metszete, dwg; ← új
- A legmenőbb iroda ← friss cikk a Preziről, Szeretlek Magyarország;
- BME történeti campus, 1:1000
♦ ♦ ♦ → betontárgy – friss hallgatói tervpályázat! ← ♦ ♦ ♦
→ tervezz kerékpártárolót a Bartókra! ←
első feladat: utcabútor (Bútorozd be!)
- az első feladat munkái itt megnézhetőek!
- Tematika és ütemterv, 2015 (Egyetemkert)
A félév folyamán egyszerű, alapvető, de kreativitást igénylő problémákat kell megoldani különféle prezentációs formákban (rajz, modell, fotó…), egyénileg és csoport-munkában. Az építészeti szituációs gyakorlatok helyszínéül a BME Egyetemkert fog szolgálni. Az egyéni és csoportos prezentációkat a tanárok és a többi hallgató egyaránt megvitatja és értékeli.
A tárgy egyik célja, hogy a hallgató több kisebb építészeti, belsőépítészeti, környezetrendezési, tárgytervezési, grafikai, stb. részfeladat megoldásán keresztül tapasztalja meg egy építészeti probléma összetettségét. Másik célja, hogy a tárgy félévente meghatározott konkrét feladatain keresztül a hallgató megismerje a tanszék oktatóinak gondolkodásmódját, munkamódszerét.
A hallgatók tankörben dolgoznak, az egyes feladatokat kiadó mesterek és a félévet végigkísérő állandó oktatók konzultációja mellett. A feladatok elvégzéséhez otthoni és órai munka egyaránt szükséges. A kész feladatok értékelése a feladatot kiadó mester vezetésével közösen történik, amelyen minden hallgató ismerteti a munkáját. A feladatok értékelésének több szempontja van: a koncepció gondolatisága, a gondolat dokumentációs színvonala (grafika, modell) és a szóbeli ismertetés minősége.
idézetek:
Az építész – művész? Elterjedt nézet az építészek és a nyilvánosság körében. Téves, mert az építészet nem művészet – a művészet: ellenvilág. Építészet: használható és élhető/az élet minőségét javító világok létrehozása. Az építész felelőssége a nyilvánosság előtt: kulturális teljesítmény – használati érték – a költségek megalapozottsága – az élettartam tekintetében.
- Ötletek és észrevételek az építészeti pályázatok kapcsán
- Hannes Böhringer: Kemény pad (in: Daidalosz vagy Diogenész, Terc, 2009)
Az egyedülálló pad nem alkalmas az élénk beszélgetésre. E célból az emberek egymással szembe ülnek le. Azok, akik a padon ülve beszélgetnek, ritkán néznek egymás arcába. Az ember mond valamit mintegy magának, és a másik is meghallja. Kavicsot dob a vízbe csalétekként, hogy a másik ráharapjon és szintén dobjon egy kavicsot. Mondatok hosszú szünetek után, csendbe burkolt szavak. Együtt ülni valakivel a padon egyetértést kíván. Ez a szavak közti csendben jön létre és utólag is hat. Vagy az egyik hirtelen feláll és elmegy.
[Vannak rendezők, akik] hamar végeredményt akarnak. A fiatalabb rendezők lerendelkezik nekem a jelenetet, és utána adjam vissza nekik, mert szeretnék látni, hogy az jó. Nem hagyják meg nekem, maguknak, mindenkinek a százszor tévedés lehetőségét. Azok a rendezők, akikkel volt szerencsém dolgozni leginkább a Katonában: Székely Gábor, Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás, Ács János, Gothár Péter vagy Major Tamás szinte meg sem rendezték az előadás végét a premier előttig, tudták, hogy csak úgy tudom a jó utat megtalálni, ha mindenfélét kipróbálok.
Ha valami nagyon határozottan egy bizonyos céllal készül, az pontosan a beléprogramozott módon, azaz az elvárt funkció szerint fog működni. Ez a funkcionalisták funkcionalizmusa, de az építészettől elvárható hasznosságnak ez csupán a minimuma. Ahhoz viszont, hogy ennél a minimumnál többet érjünk el a legkülönbözőbb élethelyzetekben, a formának és térnek jóval nagyobb alkalmazkodási képességet kell biztosítanunk. A cél ennek az alkalmazkodási képességnek a növelése, hogy a tér a különböző szituációkban rugalmasabban viselkedjen. Nem is olyan nehéz rátalálni ezekre a lehetőségre, használatmódokra akár a legváratlanabb helyeken, gyakran ott, hol maguk a tervezők (ha voltak egyáltalán) sem számítanának rá.